Környezeti radioaktív sugárzások mérése, kockázatelemzés


A környezetünkben előforduló radioaktivitás származhat természetes és mesterséges (antropogén) forrásokból is. Származásuktól függetlenül a sugárzóanyagok előfordulnak az összes környezeti elemben és az élő szervezetekben (növények, állatok).

A földkéregből származó összetevőket a hosszú felezési idejű izotópok (K-40, U-238, Th-232) és az urán, valamint a tórium bomlási sorok radioaktív elemei alkotják.

Az atmoszférikus levegő aktivitása a talaj radioaktív anyagtartalmától, illetve az anyagok talaj és légkör közötti cseréjének intenzitásától függ. A Rn-222 például a földkéregben, illetve a felszín közeli talajokban a U-238 bomlási sorának egyik leányeleme, amely a légtérbe diffundál. Így a radon aktivitásának ismeretében következtetések vonhatók le a talaj összetételével kapcsolatban és meghatározhatók a nagyobb uránérc lelőhelyek.

A felszín alatti vizek esetében a felszíni vizekhez képes nagyobb radioaktivitási szintről lehet beszélni. Ez az ásvány? és gyógyvizekre különösképpen igaz. Ezek természetes radioaktivitásának nagy részét olyan izotópok okozzák, mint a Rn-222, a U-238, a Th-232, a K-40 stb. Bizonyos, radioaktív ércek szomszédságában található vizek, illetve ásványvizek esetén a K-40 okozza azok radioaktivitásának jelentős részét.

Munkánk során elsősorban olyan területekkel találkoztunk, ahol az előbbiekben említett radionuklidok feldúsulása okozza a problémát. A dúsulásnak két oka lehet: természetes és mesterséges. A természetes radionuklidok például a radioaktív érclelőhelyeken dúsulhatnak fel olyan mértékben, hogy ez akár egészségügyi problémához vezessen. Ilyen területek például a Nyugat Mecsekben található Kővágószőlős és környéke, ahol az érckibúvások mellett az uránbányászat során kitermelt meddő és zagy is dúsulást eredményezett. A területen a rekultiváció már befejeződött.

A radioaktív sugárzások mérése és méréstechnikája tevékenységünk egyik kedvenc területe, ezért a radioaktív sugárzások méréstechnikája terén rendelkezünk a legtöbb szakmai tapasztalattal. Ennek tudható be, hogy sikeresen vittük véghez az energiaszelektív gamma szondához kapcsoló műszer és módszerfejlesztést. A szonda segítségével a talajban és a kőzetekben előforduló három leggyakoribb radionuklid (U-238, Th-232, K-40) koncentrációja energiaszelektív módon meghatározható. A szonda jól alkalmazható érckutatások esetében és a dúsulási területek felkutatásában és lehatárolásában.

A szonda alkalmazásának egyik jó példája a Dinnyeberki környezetében végzett uránérckutatás, ahol a Wildhorse Kft. megbízásából alkalmaztuk a szondát, de ezen kívül méréseket hajtottunk végre a (már rekultivált) Kővágószőlős környezetében elhelyezkedő III. számú meddőhányó területén is. Gamma-spektrum méréseket hajtottunk végre erőműi pernyék lerakóhelyein, ugyanis ezen pernyékben a természetes radionuklidon dúsulásával lehet számolni, ami sok esetben helyes feltételezés.



Ezen kívül nyitottunk a gáz halmazállapotú radon (Rn-222) koncentrációjának méréstechnikája irányában is, hisz jelenlegi kutatás-fejlesztési projektjei között szerepel a kutakból kitermelt felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata, hosszú idejű, folyamatos regisztrálása. Erre a célra fejlesztünk berendezéseket. (Erről bővebben a Szivattyúzás közben a víz radon tartalmának a folyamatos mérése című oldalon írunk.)

A környezeti radioaktív sugárzások mérése terén főleg talaj és a kőzetek radioaktivitásának mérésére vállalkozunk, de mesterségesen létrehozott radionuklid-dúsulási helyek ( pl. erőművi pernyék és salakok lerakói) vizsgálatában is szívesen veszünk részt. A kutatás-fejlesztési munkánknak köszönhetően a közeljövőben radonkoncentráció mérésére, hosszú távú regisztrálására is vállalkozunk, illetve állítunk össze rendszereket.


Letölthető agyagok:

  • Sugárözönben élünk
  • Radon
  • A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre