Elérhetőség

+36 72 / 224-999

+36 20 / 937-29-05

H 7634. Pécs, Kővirág u. 39.

posta@karotazs.hu

dial.kar@t-online.hu

Térkép Nagyításhoz kattintson a képre Nagyításhoz kattintson a képre

Aktuális

Kutatásfejlesztési projektmunkákra hardver és szoftverfejlesztőket keresünk. Jelentkezni lehet szakmai önéletrajzzal a következő e-mail címen: posta@karotazs.hu


Keresünk hasonló kutatási témákban fejlesztő partnereket, kutatókat együttműködés céljából, szívesen fogadunk fiatal kutatókat, akik hasonló témákban kutatnak, vagy szeretnének elmélyedni. Anyagi és műszaki támogatást ajánlunk szakdolgozatok, cikkek elkészítéséhez, tudományos fokozatok megszerzéséhez.

Bisnode tanusitvany

Víz és Gáz paraméterek vizsgálata

Szivattyúzás közben a víz radon tartalmának a folyamatos mérése

Ionkamra A természetes vizek radontartalma több nagyságrendet átfogóan változik. A legmagasabb értékek a magas urántartalmú repedezett porózus (pl. gránitos, foszfátos) kőzetekben tárolódó, valamint a föld mélyéről feltörő vizeknél fordulnak elő. A felszíni vizek, tengerek és óceánok radontartalma általában jóval kisebb.

Vízminták radontartalmának meghatározásával több szemszögből is érdemes foglalkozni: egyrészt sugáregészségügyi szempontból az ivó-, és ásványvizek radontartalmának vizsgálata és a fogyasztásukból eredő sugárterhelés járulékának becslése napjaink aktuális feladata; másrészt a természetes vizek radontartalmának mérése információkat adhat a vizek eredetéről, keveredéséről, a föld alatt megtett útjáról.

A víz radioaktivitását azonban hőmérséklete is befolyásolja. Alacsonyabb hőmérsékletű vizek rádiumtartalma általában kisebb, mint a melegebb vizeké, ugyanis a melegebb vizek több ásványanyagot, s általában velük együtt rádiumsókból is többet tudnak kioldani a mélyben lévő magas hőmérsékletű kőzetekből. Ezzel szemben, a termálvizek radonkoncentrációja esetén általában az figyelhető meg, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű vizek radonkoncentrációja nagyobb mint a magasabb hőmérsékletűeké, mert a radon oldékonysága, a Henry-törvénynek megfelelően, a hőmérséklettel csökken, hasonlóan más gázokéhoz.

A természetes vizek radontartalma elsősorban a geológiai környezettől függ, a hőmérséklet-függés fenti tendenciájának érvényesülését a tapasztalatok szerint csak azonos víztározóból származó hévizekre érvényes.

A föld mélyéről feltörő vizek geológiai, kémiai, fizikai stb. okok miatt természetes radionuklidokat tartalmaznak. Ezek a radionuklidok, a vizek különböző célú felhasználása során, a szervezetbe jutnak és bomlásuk során besugározzák azt, így külön figyelmet érdemelnek. Az ivóvízzel az emberi szervezetbe kerülő radionuklidok közül legfontosabbak a radon, valamint a rádium, amely ”csontkereső” és hosszú felezési idejű radionuklid lévén erősen toxikus.

A mélységi vizek radon-aktivitáskoncentrációja általában néhány kBq/m3-től néhányszor 100 kBq/m3-ig terjed. Sugárvédelmi szempontból ez akkor okoz problémát, ha a víz felszínre kerülése és fogyasztása között rövid idő telik el. Kereskedelmi ásványvizeknél ez az idő általában bőségesen elegndő ahhoz, hogy a felszínre kerüléskor meglévő radon nagy része már elbomoljon. Gyógyfürdők esetén azonban, ahol a felszínre kerülő víz rövid időn belül felhasználásra kerül, számolni kell azok esetleges magas radontartalmából eredő problémákkal is. Fedett medencék vizéből elpárolgó radon például jelentősen megnövelheti a légtér radontartalmát is. Hasonlóan vízművek zárt helyiségeiben is a bányászott víz jelentős radonforrás lehet.

A jelenleg fejlesztés alatt álló gázszeparátor monitoring rendszer rendelkezik radon detektorral is, azaz képes a kiszivattyúzott vízből kiválasztott radon koncentrációjának regisztrálására. Ez - többek között - a termálvizek esetében bírhat nagy jelentőséggel, ugyanis a radon (radioaktív nemesgáz) a rádium leányeleme (azaz a rádium bomlásából keletkezik a radon). A rádium pedig jól oldódik a vízben, amiből az következik, hogy a vízben oldott rádium radioaktív bomlásából keletkező radon a vízben maradva folyamatosan dúsul, amíg el nem bomlik.

Vállalkozunk az említett paraméter mérésére, folyamatos regisztrálására, illetve egyedi monitoring, szabályzó, vagy beavatkozó rendszerek kialakítására, valamint szakmai tanácsadásra is.

A mérési elrendezés fejlesztése jelenleg is folyik…